A Napút című irodalmi lapban jelent meg az alábbi versem.
Már nem aktuális, mert minden rendben…
Víz tükrében
(Szép Ernőnek)
lennék fa s néha tükröződnék
a kristálytiszta tó vizében
és néha csak lennék mint emlék
bús kút falum kihalt szívében
magam volnék és nem Te volnál
ki árny is lenne vagy kísértet
kit néha-néha késő órán
csak szenvedélyből megidéznek
lennék fa tiszta víz tükrében
nem volna végre már más semmi
örökké csak magamban lenni
lennék fa szembefújó szélben
szeretlek még de mégsem volnál
álmomban csak magam vagyok már
